22 Elemzések , kutatások
HAZAI CSALÁDI VÁLLALATOK GENERÁCIÓ VÁLTÁSSAL KAPCSOLATOS KIHÍVÁSAI
2 . RÉSZ : TESTVÉRI KAPCSOLATOK
Jelen tanulmány hazai , szektor specifikus anonim esettanulmányon és általánosan vizsgált nemzetközi ( INSIST 1 ) kutatás eredményein keresztül mutatja meg a generációváltás problémáját a hazai logisztikai családi vállalatok életében és keresi a kihívásokra adható legjobb válaszokat .
Gál István
Dr . Karmazin György
1 . Bevezetés A Logisztikai Híradó augusztusi számában megjelent cikk az első számú vezető kiválasztásának dilemmáját járta körül . A második részben a testvéri kapcsolatok szerepét elemzi a generációváltás során .
2 . A testvéri kapcsolatok és generációváltási problémák Az INSIST projekt során a kutatók vizsgálták a testvérek általi utódlás kérdését is ( Heidrich , 2016 ). Az elemzés eredményeként különbözőséget véltek felfedezni a testvérek általi utódlás sikerességében akkor , ha az utódok neme eltérő . A lány-lány testvérek jelentősen erősebb és együttműködőbb kapcsolatot mutattak , mint a fiú-fiú testvérek , ellenben a fiú-lány kapcsolatok esetén a kimenetel több esélyes is lehet . Nemzetközi szakirodalmak megállapításait vizsgálva ( Tagiuri – Davis , 1982 ; Aronoff – Ward , 1995 ; Gersick et al ., 1997 in I1 ) három , jól lehatárolható kapcsolat létezhet a testvérek között .
Az első a „ domináns kapcsolat ”, amikor az egyik testvér a felnőtté válás során , általában valaminek a hatására ( a szülők válása , egyik szülő korai elvesztése ) dominánsabbá válik és fölé emelkedik a többi ( másik ) testvérnek . Ez a kapcsolat meghatározó lesz a vállalkozáson belül is és a domináns személy nagyobb tulajdonra és vezetői pozícióra fog törekedni , mint a testvére ( i ). A második az „ egyenlőbb az egyenlők közötti ” kapcsolat , amelyben a tehetségesebb testvért a többiek előretolják , vezetői pozícióba helyezik , ellenben , ha ezzel az úgynevezett atyáskodó magatartással visszaél , akkor visszavehetik tőle a bizalmat és az ügyvezetést . A harmadik „ a teljes az egyenlőség kapcsolat ”, amelyben a testvérek meghatározott időszakonként váltják egymást a vezetői pozícióban , vagy a vállalkozás funkcionális területeit egymás közt felosztva , hasonló szintű vezetői pozíciókat töltenek be és egymás mellett vezetnek .
A testvéri kapcsolat az emberi élet leghoszszabb kapcsolata , a szülők , az átadók felelőssége az , hogy a családi vállalkozás megőrzése és folytatása érdekében a legjobb megoldásokat alkalmazzák az utódlás során . A családi vállalatok generációváltásának kudarcai több esetben is a testvéri háborúk energia elnyelési problémáira vezethetők vissza .
3 . A tulajdonos dilemmája : testvéri kapcsolat kezelése az utódlás során Magyarország egyik vezető , családi tulajdonban lévő budapesti szállítmányozó vállalatának tulajdonosa , belülről kinevelt távoli rokonának , mint menedzsernek adta át a vállalkozás vezetését 2010-ben . A tulajdonosnak két gyermeke volt az átadás évében : Klaudia ( 20 éves ), és Péter ( 17 éves ). Abban az időben Klaudia főiskolai hallgató volt és már akkor látszódott , hogy nagyon vonzódik az informatikai terület iránt . Péter a vállalkozás székhelyéül szolgáló városban működő középiskola diákja volt . Az átadás során az utódlás kérdése csak távlati célként merült fel , ellenben a tulajdonost már akkor is foglalkoztatta ez a kérdés . A gyermekek a vállalkozással együtt nőttek fel , az alapító-tulajdonos folyamatosan mesélt nekik a vállalkozás sikereiről és kudarcairól , illetve bevonta őket a közös gondolkodásba , amelynek célja az volt , hogy közösen alakítsák ki azokat az alternatívákat , amelyek közül a legjobb kiválasztása elvezethet a legmegfelelőbb utódlás megvalósításához . A gyermekek az említett tanulmányaik befejezését követően , szándékuk szerint további , felsőfokú képzésekre kívántak járni , így még középtávon sem vált láthatóvá az , hogy ők a „ nagyvállalat ” keretein belül fognak dolgozni . A gyermekek felnőtté válása során jó testvéri viszony alakult ki az utódok között , így az alapító szülők az utódlás kérdésében prioritásként kezelték a jó testvéri viszony megtartását .
A családi megbeszélések során már felmerült a családi alkotmány létrehozásának kérdése is . A tulajdonos fontosnak érezte azt , hogy az utódok ne csak , mint jelentős vagyon egyszerű átvételét kezeljék az utód-